IV.fejezet

Jöjjön,aminek jönnie kell

Első nap a suliban,avagy az elátkozott szekrény

Az órám csörgésére keltem.Nem akartam sehova se menni,csak még aludni.De sajna nem lehetett.Ahogy visszaaludtam volna,Drakula mindig valamilyen csellel felébresztett.Vagy 10x megpróbáltam elaludni,de a 10. próbálkozásomnak az lett az eredménye,hogy csurom vizesen szálltam ki az ágyamból.

-Mondtam én,hogy nem fogsz sikerrel járni,ha vissza alszol.-nevetett Drakula.

-Tudom-tudom.Megadom magam.De csak most!-vágtam vissza neki.

-Azt majd meglátjuk!-harciaskodott tovább.

-Oké!De most kimennél?-néztem rá.

-Oh,hát persze.-azzal el is tűnt.

Hamar felöltöztem,beledobtam könyveimet egy táskába,majd indultam lefele.Hamar megreggeliztem,és siettem a lányok után,mert ugyebár,én még nem tudtam itt a járást.

-Csak hogy megvagy!-ölelt át Lala.

-Köszi.Éppen próbáltam visszaaludni.-vigyorogtam.

-Így már érthető.Apám nem hagyott.-mosolygott.

-Úgy van.Nálatok miért nincs táska?-néztem végig a lányokon.

-Nálunk szekrények vannak.Ott vannak a tankönyveink.-felelte Abbey.

-Remek!Nekem tutira nem lesz már szekrényem.-néztem a folyosón lévő diákokat,akik mind a szekrényüknél voltak.

-Dehogy is nem lesz!-mosolygott Frankie.-Gyere.Elkísérlek az igazgatóiba.

Az irodában egy fejnélküli nő ült.Mindjárt megmondta,hogy melyik szekrény lesz az enyém.

-A 666.szekrény még üres.Te azt kapod meg.Megfelel?-emelte fel a fejét,ami eddig egész végig az asztalán volt.

-Igen.Köszönöm!-majd kimentem az irodából.

-Na melyik szekrényt kaptad meg?-kérdezte egyszerre mindenki.

-A 666.-at!-kiáltottam.

-A 666.-at?Azt még senki se kérte.-nézett rám Lala.

-És miért nem?-húztam fel a szemöldökömet.

-Azt mondják,hogy aki azt a szekrényt kéri,átkozott lesz.Mindig fog vele történni valami szerencsétlenség.-világosított fel Lagoona.

-Badarság!-azzal elindultam a szekrényem elé.

Ahogy a szekrényem felé megyek,mindenki csak bámul.Amint kinyitom,mindenki sugdolózni kezd a másikkal.Egyszer csak valaki elkiáltja magát.

-Az a lány most lett átkozott!

Sikítozás lett úrrá mindenkin.Nem tudom,hogy miért mondja azt mindenki,hogy a szekrény el van átkozva.

*

A nap folyamán semmi sem történt velem.A tanárok eddig nagyon kedvesek voltak velem,és tesin is én voltam a főnök az összes játékban.A többiek látták,hogy semmi szerencsétlenség nem történt velem.

-Akkor a szekrény még sem átkozott?-néztek rám.

-Nem.Utánanéztem a neten,hogy akié ez a szekrény volt,most boldog házasságban él,van 2 szörny gyereke,és egy nagyon jó munkája van,amivel irtó sokat keres.Szóval,a 666.-os szekrény szerencsét hoz.-mosolyogtam,és írtó boldog voltam.Örülök annak,ahogy nem hallgattam a többiekre,akik azt mondták,hogy a szekrény el van átkozva...