VI.fejezet

Az én cuki,nagy ajándékom

Ahogy fény vetült a helyiségbe,már nem csak a szempárok,de a hozzátartozó gazdijuk is volt.

-De aranyosak!-kiáltottam el magam,ahogy az aranyos állatokat megláttam.

-Ugye?-lépett mellém Lala.

-Szóval,akkor ezek közül kell választanom?-néztem mindenkire.Ők csak bólogattak.

Beléptem a szobába,meresztettem szemeim elképzelt kedvencem után.Szemeim már majdnem kiestek a helyükről,mikor megláttam egy pont olyan állatot,amilyet szerettem is volna.Felvettem,majd kimentem vele.

-Őt választom.-tettem le a lábam mellé.

 

-Remek!Akkor már neked is van kedvenced.Viszont a bulinak vége.-adta mindenki tudtára Drakula.

Mindenki nagy sóhajokkal ment el mindenfelé.Felvettem cicámat,és én is elindultam a szobámba.

-Mi is megmutassuk a kisállatainkat?-fogta meg vállam Draculaura.

-Igen!Akkor 10 perc múlva az én szobámban.-köszöntem el valamennyire a csajoktól.

10 perccel később

Az összes lány kedvencével együtt jött be hozzám.Még Cleo is.

-Mi szél hozott szerény szobámba?-kérdeztem is mindjárt.

-Csak hoztam megmutatni az én kedvencemet is.-húzta fel az orrát.

-Aha.Csak magányos vagy.-vágta oda Lala.

-Nem igaz!-vágta vissza Cleo.

-De igaz!-kezdődött is a vita.

-Lányok,lányok,lányok!-állítottam le őket.-Ha Cleo itt van,akkor itt van.Nah,mutassátok azokat az állatokat!-tereltem a témát.Először Draculaura mutatta meg a kis denevéret.

 

Majd Frankie mutatta meg kutyusát.

 

Utána Lagoona mutatta meg a halát.Egy táska szerű,akváriumban volt.

A kövi Cleo volt,aki a kígyóját mutatta meg.

 

Abbey volt a kövi,a elefántjával vagy mamutjával (ahogy jobban tetszik).

Ghoulia sajna nem jött el.Azt mondta,hogy tanulni megy.Tudni illik,ő az "agy" közölünk. :)

V.fejezet

Szülinap,és átváltozás

Kinyitottam a szemem.Ránéztem a naptárra.Június 10.

-Ma van a szülinapom!-ugrottam ki boldogan az ágyból.

Óriási szekrényem elé siettem,átöltöztem,és indultam is az ebédlőbe.Nagy meglepetésemre,senkit se találtam ott.Bementem a hallba,a könyvtárba,a lányok szobájába,de sehol nem volt senki.Még a személyzet is eltűnt.Ismét elindultam a könyvtárba,és csudák csudájára,ott volt mindenki.

-Boldog szülinapot Sarah!-kiáltotta mindenki,majd elsütötték a konfettiágyút.

-Köszi mindenkinek!-kiáltottam,ahogy végignéztem mindenen és mindenkin.

Nagyon jól esett ez a buli,amiről fogalmam sem volt,hogy lesz.

-Nézzétek.Még mindig nem változott át!-vigyorgott Cleo.

-Majd csak este fog.-koppintott Cleo fejére Drakula.

Mindenki elsütött egy vigyort a képén.Cleo sértődötten kitoporzékolt a teremből.

*

Már 19:30 van,de még mindig nem változtam át.Kíváncsi vagyok,hogy hogy fogok kinézni,ha átváltoztam.

-Sarah.-hívott félre Drakula.-Ugye tudod,hogy mivel eddig emberek között voltál,emberi nevet adtak neked,és azt meg kell változtatnunk?

-Micsoda?-hitetlenkedtem.

-Bizony.Hogy teljes jogú szörny legyél,a nevedet nem lehet emberin hagyni.-fejtette ki Drak.

-Hát jó.-egyeztem bele,majd elkullogtam.

20:00 óra fele járt az idő.Éreztem,hogy fogaim hegyesedni kezdenek,és kibújnak a számból.Valamivel magasabb leszek,és másabb.

-Nézzétek!Most változik át!-mutatott rám Draculaura.

-Na erre kíváncsi vagyok.-lépett a társasághoz Cleo.

Nem telt bele 3 percbe,már kifejlett szörnyként álltam mindenki előtt.Egy hatalmas tükröt nyújtottak elém.Közelebb léptem az üvegdarabhoz,majd belenéztem.Egy dögös farkaslány nézett vissza rám.

 

-Rendben.Mostantól a neved Clawdeen Wolf!-lépett mellém Drakula,majd megmondta az új nevemet.

-Ez tetszik!-ugráltam örömömben.

-Örülök neki.Most pedig válaszd ki az ajándékodat.-mutatott egy ajtóra.

Megfogtam a kilincset,elfordítottam,és egy halom szempár nézett vissza rám.

IV.fejezet

Jöjjön,aminek jönnie kell

Első nap a suliban,avagy az elátkozott szekrény

Az órám csörgésére keltem.Nem akartam sehova se menni,csak még aludni.De sajna nem lehetett.Ahogy visszaaludtam volna,Drakula mindig valamilyen csellel felébresztett.Vagy 10x megpróbáltam elaludni,de a 10. próbálkozásomnak az lett az eredménye,hogy csurom vizesen szálltam ki az ágyamból.

-Mondtam én,hogy nem fogsz sikerrel járni,ha vissza alszol.-nevetett Drakula.

-Tudom-tudom.Megadom magam.De csak most!-vágtam vissza neki.

-Azt majd meglátjuk!-harciaskodott tovább.

-Oké!De most kimennél?-néztem rá.

-Oh,hát persze.-azzal el is tűnt.

Hamar felöltöztem,beledobtam könyveimet egy táskába,majd indultam lefele.Hamar megreggeliztem,és siettem a lányok után,mert ugyebár,én még nem tudtam itt a járást.

-Csak hogy megvagy!-ölelt át Lala.

-Köszi.Éppen próbáltam visszaaludni.-vigyorogtam.

-Így már érthető.Apám nem hagyott.-mosolygott.

-Úgy van.Nálatok miért nincs táska?-néztem végig a lányokon.

-Nálunk szekrények vannak.Ott vannak a tankönyveink.-felelte Abbey.

-Remek!Nekem tutira nem lesz már szekrényem.-néztem a folyosón lévő diákokat,akik mind a szekrényüknél voltak.

-Dehogy is nem lesz!-mosolygott Frankie.-Gyere.Elkísérlek az igazgatóiba.

Az irodában egy fejnélküli nő ült.Mindjárt megmondta,hogy melyik szekrény lesz az enyém.

-A 666.szekrény még üres.Te azt kapod meg.Megfelel?-emelte fel a fejét,ami eddig egész végig az asztalán volt.

-Igen.Köszönöm!-majd kimentem az irodából.

-Na melyik szekrényt kaptad meg?-kérdezte egyszerre mindenki.

-A 666.-at!-kiáltottam.

-A 666.-at?Azt még senki se kérte.-nézett rám Lala.

-És miért nem?-húztam fel a szemöldökömet.

-Azt mondják,hogy aki azt a szekrényt kéri,átkozott lesz.Mindig fog vele történni valami szerencsétlenség.-világosított fel Lagoona.

-Badarság!-azzal elindultam a szekrényem elé.

Ahogy a szekrényem felé megyek,mindenki csak bámul.Amint kinyitom,mindenki sugdolózni kezd a másikkal.Egyszer csak valaki elkiáltja magát.

-Az a lány most lett átkozott!

Sikítozás lett úrrá mindenkin.Nem tudom,hogy miért mondja azt mindenki,hogy a szekrény el van átkozva.

*

A nap folyamán semmi sem történt velem.A tanárok eddig nagyon kedvesek voltak velem,és tesin is én voltam a főnök az összes játékban.A többiek látták,hogy semmi szerencsétlenség nem történt velem.

-Akkor a szekrény még sem átkozott?-néztek rám.

-Nem.Utánanéztem a neten,hogy akié ez a szekrény volt,most boldog házasságban él,van 2 szörny gyereke,és egy nagyon jó munkája van,amivel irtó sokat keres.Szóval,a 666.-os szekrény szerencsét hoz.-mosolyogtam,és írtó boldog voltam.Örülök annak,ahogy nem hallgattam a többiekre,akik azt mondták,hogy a szekrény el van átkozva...

III.fejezet

Barátok

Reggel az ablakon bevilágító nap fényére keltem.Magamra kaptam valami ruhát,és elindultam az étkező felé.Egy óriási asztal fogadott,ami roskadozott a sok kajától.A lányok már mind az asztal mellett ültek.

-Hé Sarah!Nem ülsz ide mellém?-kiáltott Draculaura.

-De persze!-huppantam le mellé.Mellettem ült még Lagoona,és velem szebben Frankie.

-És eddig milyen itt?-fordult felém Abbey.

-Egész jó.-vettem ki egy szelet kenyeret a kosárból.-Még meg kell szoknom mindent,de egész jó.Tetszik ez a hely!

-Kérdezhetek valamit?-nézett rám komolyan Abbey.

-Persze.-néztem vissza rá.

-Voltaképpen,ez mindannyiunk kérdése.-kis szünetet tartott.-Mivel látjuk,hogy még nem vagy "teljes jogú szörny",ezért azt szeretnénk megkérdezni,hogy mikor töltöd be a 16.-ot?

-2 hét múlva.Pontosabban 13 nap múlva!-kiáltottam.

-Remek!Akkor jössz velünk vásárolni a bulidra!-rángatta meg vállamat Lala.

-Oksa!És mikor megyünk?-fordultam felé.

-Ha akarod,akkor most is mehetünk.-mosolyogtak,kivéve Cleot.

-Te nem akarsz jönni?-fordultam Ms.Hercegnő felé.

-Kösz de nem.Fontos megbeszélni valóm van.-húzta fel az orrát.

-Ahogy gondolod.-majd felálltam az asztaltól,és elindultam a szobám felé.

A lányokkal megbeszéltünk,hogy 10 perc múlva találkozunk lent a hallban.Fogtam a táskámat,beledobáltam gyors mindent ami kellett,és már lent is voltam.Kicsit kellett várnom,majd hamarosan megérkeztek.Ők is egy-egy táskával jöttek le.Lala még napernyőt is hozott.Rögtön tudtam,hogy miért.

-Indulhatunk?-tette fel a nagynak nem mondható kérdést Lagoona.

-Igen!-kiáltotta mindenki egy emberként.Vagy inkább mondjam,hogy egy szörnyként?

A Monster plázában minden butikba bementünk.Valahol volt,hogy 10-20 holmit is vettem.Ebédidő volt.Leültünk egy étterembe,és rendeltünk.Nem volt valami sok időnk,mert 13:00-ra "haza" kellett érnünk.A szálloda/suli,a mi otthonunk.Megettük a rendelt ételeket,és indultunk haza.Másnap számomra is suli,és a könyveimért mennem kellett,illetve tanulni is kéne...

II.fejezet

Ismerkedés a lányokkal,és egy ellenség

Drakulát követve kiértünk egy tágas hallba.Nagyon szép volt!Egy gyönyörű,óriási csillár lógott le a mennyezetről,ami drágakövekkel volt kirakva.Bőrfotelek voltak egy asztal körül,és dolgozók sürgölődtek mindenfele.

-Ez egy iskola,vagy inkább egy szálloda?-néztem Drakulára.

-Ez is az.Egy kicsit mindegyik.Az egyik felén egy suli működik.A Monster High gimi.

-Óóó.Értem.-feleltem,ahogy tekintetemet legeltettem mindenen.

-Lányok!Lejönnétek? -kiáltotta el magát Drak.

Először egy szintén fehér bőrű lány jött le a lépcsőn.Fekete haját rózsaszín csíkok díszítették.Ruhája szintén pink volt,és az arcán egy pink szív volt.Máris tudtam,hogy ez a kedvenc színe.

-Sarah,ő itt lányom,Draculaura.Lala,ő itt Sarah.Vérfarkas.

-Nagyon örvendek!-rázott velem kezet Drakula lánya.

-Én is.-ráztam meg a kezét.Nagyon kedves.

Pár perccel később,egy újabb lány jött le.Fekete haja volt,és fehér csíkok voltak benne.Varratok voltak a nyakán,lábán,kezén,valamint az arcán.

-Szia!Frankie vagyok!-rázta meg ő is a kezemet.

-Hali!Sarah vagyok.Örvendek.-ő is nagyon kedves.

Hamarosan újabb lány jött.Kék volt bőre.Szőke a haja,és abban is kék tincsek voltak.

-Helo!Lagoona vagyok!Örvendek a szerencsének!-nyújtotta a kezét.

-Hali!Én Sarah.Én is örvendek!-ráztam meg a kezét.

Egy újabb lány lépkedett le a lépcsőn.Haja barna,és arany tincsek díszítették.Tiszta királynős megjelenése volt.

 -Szia!Sarah vagyok.-nyújtottam a kezemet.

-Engem meg nem érdekel!-csapott bele tenyerembe.

-Cleo elég legyen!-förmedt rá Drakula.

-Jól van,jól van.Cleo vagyok.-mutatkozott be,azzal visszament az emeletre.

Ismét egy másik lány lépkedett lefelé.Kék volt az egész haja,és szemüveget viselt.

Azonnal bemutatkoztam.Kicsit nehezen értettem meg,hogy mint mondott,de sikerült!

Jött az utolsó lány is lefele.Haja fehér,és gyönyörű színek tarkították.Bőre kék.

 

-Abbey vagyok.-mutatkozott be.

-Én meg Sarah.-mosolyogtam.Kicsit hideg volt a természete,de nem annyira,mint Cleoé.

Mikor mindannyian elmentek,Drakula elé álltam.

-Én miért nem nézek még egy kicsit se úgy ki,mint ők?-néztem rá.

-Mert te még nem töltötted be a 16-ot.

-De nemsokára annyi leszek.

-És mennyi idő múlva?-vonta fel szemöldökét.

-2 hét múlva.-fordítottam neki hátat.

-Rendben.Megszervezünk mindent addigra.-mosolygott.

-Oké!-lelkendeztem.-Akkor itt lakhatok?

-Persze!Gyere,és megmutatom a szobádat.-majd elindultunk az emeletre.

Egy lila ajtó előtt megálltunk.Kinyitottam az ajtót,és egy teljesen lila szoba fogadott.

-Ez az enyém?-nyögtem ki nagy nehezen.

-Igen.-felelte Drakula.

Mire megfordultam volna,hogy megköszönjem,már el is tűnt.

I.fejezet

Hol vagyok?Mi vagyok?

Egy sötét helyiségben találtam magam.Nem tudtam,hogy hogy kerültem ide,mert a kocsiban elaludtam.Körülnéztem a szobában.Volt egy ágy,és rajta egy takaró,valamint egy ablak a falon.Kevés fény szűrődött be.Hirtelen léptek zaja ütötte meg a fülemet.Valaki jött le!

-Igyál.-nyújtott egy pohár vizet szerintem az el rablóm.

-Köszönöm.-vettem ki a kezéből a pohár hideg vizet,és inni kezdtem.-Miért raboltál el,és ki vagy te?

-Nem lettél volna biztonságban abban a házban.-felelte az idegen,akinek az arca nem látszott.

-Értem.És hol vannak a családtagjaim?-tettem fel egy újabb kérdést.

-A szüleid eltűntek.A nővéred is velük mehetett.

-Akkor engem miért hagytak itt?!?

-Mert te kerestél egy rejtek helyet,és nem volt idejük megkeresni.El kellett tűnniük.Én is kerestelek téged egy ideig.Végül a nappaliban találtalak meg.

-Szóval te raboltál el?-kerekedtek ki a szemeim.

-Igen.-lépett ki a fényre.

Megláttam az arcát,de nem tudtam hova tenni.Hulla fehér volt az arca,fülei hegyesek.Hosszú,fekete köpenyt viselt,és két szemfoga kilógott a szájából.

-Ne,ne,ne!-kiáltoztam magamban,és megpróbáltam nem kimutatni a félelmemet.

-Megismersz?-nézett rám a hegyes fogú.

-Nem.-próbáltam úgy mondani,hogy ne remegjen a hangom.-Te vámpír vagy?

-Pontosabban,Drakula gróf.-felelte.

-És ugye,nem akarod kiszívni a véremet?-hátráltam.

-Dehogy!Minek szívnám ki egy szörnytárs vérét?-nevetett.

-Hogy én mi vagyok?-néztem hitetlenkedve Drakulára.

-Te is egy szörny.Pontosabban vérfarkas,vagy farkasember.Ahogy jobban tetszik.-karolta át a vállamat.

-Hogy én vérfarkas?-indultam az ajtó felé.

-Vagy farkasember.Ahogy jobban tetszik.-jött utánam Drakula.-Tettél mostanában olyan dolgot,amit egy farka szokott?

-Mostanában elég sokszor kell,és akarok is vonítani.-gondoltam vissza az elmúlt pár nap eseményeire.

-Remek!-örvendezett Drak a lépcső fele menet.

-Őőő...Nem igazán.

-Jaj de miért nem?-csüggedt le.

-Mert a szomszédunk mindig szólt apáéknak,hogy hallgattassák el a kutyát.Pedig nincs is kutyánk!-adtam tudtára.

-Háth...-nevetett.-Ez egy vérfarkasleánnyal megeshet.

-Aha.De nem minden lányt rabolnak el,és mondják neki,hogy vérfarkas!-vágtam vissza.

-Ott a pont!Na gyere.Bemutatom neked a kastély többi lányát.-azzal felmentünk a csigalépcsőn.

Bevezetés

Lövéseket hallottam.Berohantam a szobámba,és kerestem egy biztonságos rejtekhelyet.Kapkodva néztem mindenfelé,míg a tekintetem meg nem akadt a nagy ruhásszekrényemen.Hamar elbújtam,és meg se nyikkantam.Pár perccel később,megnyikordult a szobám padlója.Valaki bejött!Gondolom körülnézett,hogy van-e bent valaki.Annyira megijedtem,hogy még levegőt se vettem.A léptek zaja lassan elhalkult.Kimásztam a szekrényből,és elkezdtem megkeresni családtagjaimat.Nem találtam őket sehol.Hirtelen egy jéghideg kéz befogta a számat,majd elhurcolt...